egy idő után azt vettem észre hogy nem megy. már nem számítok magamnak sem. ez úgy gondolom egy folyamat volt az egyedül járkálások folyamán. Elhagytam magam mások számára és magamnak is. Könnyebbség volt behodolás igazából az okát sem tudom egyszerre csak nem volt jo egyedül de még mindig könnyebben ment mint velük. Elszigetelődtem. Aztán maradt az erdő. Nem volt ez célom csak utam lett. Aztán egyre többször. ÉS most, most tél van esik a hó senki nem járja mégis itt vagyok. Magamban.