Már nem szeretek repülni mert miután le jövök a szar reptéri sörröl csak te maradsz megint hogy nem vagy és a gondolataim. Nincs hova menni. Kivárni megküzdeni tudatosítani hogy elmulik hogy oka van és iránya van és rajtam múlik. Nincs baj. Én se vagyok. Te se.

Párizs. Leszalltunk. Este Fel tíz. Ragyog a nap. Hihetettlen
Bazdmeg ha látnád…